Elkötelezett párkapcsolat

közzétéve: Olvasószoba | 0

Ma olyan korall hangulatban vagyok. Csendesen, nem-vibrálósan, békésen. És egy picit szomorúan. A facebook, ami hajj… de sok mindenre emlékszik, feldobott egy emléket, egy 5 évvel ezelőtti képet. 5 évvel ezelőtt, pontosan 5 éve már, ezen a napon találkoztam egy férfival, aki mély nyomot hagyott bennem. Átvonult az életemen, tanított újfajta nézőpontokat, zenélt nekem úgy, hogy a sejtjeimben éreztem a dallamot, és megmutatott egy másik, törékeny világot.

Nagy spirituális tanítás volt nekem az a szerelem.

Sokat lágyultam, finomodtam általa, ahogyan az együtt töltött időben tanultam letenni páncélt és fegyvert, és hagyni, hogy egy másik világba vigyenek, hogy a zene bennem és engem formáljon.

És megtanultam még valami fontosat. Nincs olyan, hogy egy férfi nem tud elköteleződni. Olyan van, hogy máshova van elköteleződve.

Szerető lettem egy olyan valóságban, ahol látszólag mindketten szabadok voltunk. Valójában mindkettőnket gúzsba kötött a múlt.

Nem lehetett tiszta a közös út, őt húzták ígéretek egy család felé, amit valójában nem tartott be és nem tartott meg, ezért a lelkiismerete nem engedte az újrakezdést. Bár a találkozásunk idejére már évek óta elvált, a lelke valahol a múltban ragadt. Engem visszahúzott a korall fájdalma és sérthetősége, előítéletek és bezárkózás és páncél. Igazi amazon voltam, Pallas Athéné, páncélba öltözött leány, karján Gorgó-fejes pajzzsal…

Az 57-es palack, a Pallas Athene ennek a folyamatnak a gyógyulása, az Amazon minta lerakásáé, az apával való kapcsolat oldódásán keresztül.

 

Nem lett boldog befejezés. Erről szólnak a balladák és régi történetek, csillagszemű emberekről, megvalósulatlanságokról.

Mégis nagyon sokat köszönhetek ennek a találkozásnak.

Olyan lehetőség volt, ahol le lehetett tenni a páncélt, ahol érdemes volt.

És mert minden happy end-hez két ember kellett, elváltak útjaink.

Én pedig megértettem, hogy csak akkor tudok igazán, elkötelezetten tartozni valakihez, akinek van szabad vegyértéke, ha bennem is van kapcsolódás, hogy ki kell tudnom mosni magamból a múlt érzelmeit, hogy helye legyen bennem egy új történetnek, hogy megvalósulhasson az, amiben most élek, hogy család vagyunk, a férjem, a gyerekek, a macska és még az Aura – Soma is.

Ahogy én változom, a világom is változik körülöttem.

Kellett ez a változás.

Pallas Athéné ősi archetipikus alakja maga az Amazon.

A lány, aki apja fejéből pattant ki (domináns apa figura), szépségesen, de teljes páncélzatban. A hölgy, aki hősöket választ, akiket segíthet, de valahogy mégsem az a story, amit várnánk, nincs ott a szenvedélyes szerelem, vagy van, de nincs beteljesülés, Pallas Athene ügyes, okos, mégis valami bibi… valójában vagy apát választ, vagy egy férfit, aki meg lehet menteni, és ha már megmentette, abból lehet az ő hőse. Közben meg jól elfárad.

Ebben a fáradásban talán eljut oda, hogy letegye a fegyvert, hogy érezze, túl nehéz, nem nő kezébe való, nem jó ez neki.

Kell a tapasztalat, a sérthetőség, hogy megértse, csak önmagát tudja megsebezni.

És ha már eleget tapasztalt, talán elindul megkeresni nőknek azon csoportját, akik segítenek neki, hogy ha nincs páncél, akkor hogyan tovább? Hogyan tudunk finomabban, lágyabban, nőiesebben létezni.

 

Ha szeretnél te is végigmenni az úton, és megérkezni egy boldog, elkötelezett párkapcsolatba, tarts velem, formáld magadban át a benned rejlő lehetőségeket.

Csoport, ahol erre módod van:

Aura – Soma

 

Számomra az a felület, ahol a tudásomat a leginkább átadhatom, az az Aura – soma rendszere.

A színek és szimbólumok nyelvén tanítok, mert számomra ez a legszeretettebb. Számomra ez a forma.

De a lényeg a tartalom, az amit át tudok adni, annak a tudása, hogy hogyan gyógyítsd meg az életedben a női-férfi energiákat, hogyan válj kiteljesedett Nővé vagy Férfivá.

Várlak szeretettel!

 

Bábity Viki

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.