A férfi útja felfelé ívelő nyíl. látószöge célirányos, szelleme lobogó láng, világa dominancia-alapú.

Lehetőségei korlátlanok és végtelenek, mindaddig, amíg képes félelmeit legyőzni, és ezáltal lovagként saját sárkányait vágja le. Ebben a győzelemben megtapasztalja erejét és kitartását, és hogy erre az erőre mások támaszkodhatnak, ezzel védeni és tartani tud, biztonságot adni másoknak.

Ez erejének célja és oka.

Az a férfi, aki a helyén van, ezt élettapasztalatban megéli és megérti. Ehhez a tapasztalathoz idő kell, megélések sorozata, és ebben a fiúból férfi lesz, megérik, mint az alma a fán.

És amikor ideér, és győzelmet arat, egyedül fog állni a dobogó tetején.

Ide kell érnie, hogy ráébredjen, egyedül állni ott nem jó, pontosabban nem elég, és a győzelme sem teljes. Mert ebben a folyamatban megtapasztalja, hogy valami a látásából hiányzik, az a női látásmód, ahogyan mi asszonyok az apró pici részleteket is meglátjuk.

És a győzelemben hiányozni fog valami, az az érzés, hogy ok, győztem, most hazamennék, ahol várnak és szeretnek és melegség van és lágyság és befogadás.

És akkor elindul a Grál keresése.

A kehely, a nőiség ősi szimbóluma csak egy kép, valahol a tudatalatti mélyén, a kehely, amit megtölthet értékkel, biztonsággal, szerelemmel.

És keresni fogja, azt aki…

Neki se lesz egyszerű dolga.

Valójában azt keresi, aki nem ő. Az ő poláris pólusát.

A nőies nőt.

Elengedés, átalakulás, újjászületés csoport

Az igazi Grált.

A hátországa az a nő lesz, aki valóban az ő poláris párja.

A női látásmód, a megérzések és intuíciók, a női empátia, az otthon melegsége, a csendes női mosoly, és igen… a szerelmes ölelés, amivel visszatér az Édenkertbe.

Cserébe lehozza a csillagokat az égről.

És akkor már van kiért kimenni a világba és harcolni, van hátország, amit érdemes védeni, aminek érdemes anyagi biztonságot építeni.

Amikor ezek biztosítva vannak, akkor születik meg az a férfi spiritualitás, ami valódi maszkulin, Isten felé forduló tekintet. Nem is kell ezt siettetni, amikor ideje van, meg fog történni.